A hangvető tetején a felhők közül kiemelkedő, aranyozott, úgynevezett dicsfény-koszorúval övezett korona áll. A négy élen végigfutó vonalvezetésben egy-egy vázadísz látható. A hangvető alját arany függöny-motívum bojtsora övezi. Az aranyozott ornamentikák környezete vörös márvány, a felhők fehérek, míg a vázák kék és fehér színűek.

Az eredeti állapoton gyakorlatilag mintegy másfél évszázadon át nem változtattak, illetve érdemleges munka sem statikai vizsgálat, sem művészi-restaurálás tekintetében ez idő alatt nem történt. Mígnem az Úr 2002. esztendejében a nagymértékű statikai állapot romlás, illetve a használhatóság egyértelmű megkérdőjeleződése, valamint a sürgetően kívánatos restaurálás álma miatt Egyházközségünk megbízást adott Jenei Zoltán restaurátor művésznek: készítsen átfogó állapot felmérést, illetve a legszükségesebb feladatok elvégzésére nézve ütemezési tervet. A szükséges műemléki hatósági engedélyek beszerzését s az árajánlatok kézhez vételét követően – nagyobb anyagi fedezethiányában – a Gyülekezet számára egyetlen járható útként a legszükségesebb állagmegóvás maradt. A statikai megerősítést és a sürgető állagmegóvást Jenei Zoltán, Ifjú Bíró Zoltán és Szalay György restaurátor művészek elvégezték.

2

2004. április 4-én, az időközben az Örökkévalóságba távozott dr. Tamás Dénes Szentgálról elszármazott, Amerikában élt és szolgált esperes-lelkész hamvainak a szülőfalu temetőjében történt elhelyezésekor új fejlemény született. A Hitvestárs Nagytiszteletű Asszony arról tájékoztatott bennünket, hogy dr. Tamás Dénes esperes úr végrendelkezett: hagyatékából juttassanak Szerettei a szülőfaluja templomának, nevezetesen a templomi szószék restaurálásának céljára. Az azóta folyamatosan érkezett valuta összegek kilenc esztendő alatt olyan summává dagadtak, hogy komolyan lehetett foglalkoznunk a szószék előbb-utóbbi részleges restaurálásának ügyével.

2013. februárjában – egy újabb, Tamás Dénesné nagytiszteletű asszonytól származó komoly összegű átutalást követően – megszületett a Presbitérium döntése: elegendő összeg áll rendelkezésre ahhoz, hogy a restaurálási munkálatok első fázisát folyamatba helyezzük.

Nyomban felkértük – komoly szakmai ajánlások után – Pák András restaurátor művész urat a munka szakmai és anyagi megtervezésére. Megállapodás született: 1,5 millió forintért kész elvégezni a szószék mintegy egyharmadának – a hangvetőnek, a szószék-koronának és a hátfalnak – a restaurálását. Elfogadtuk az árajánlatot, amire dr. Tamás Dénes esperes úr hagyatéka elegendőnek bizonyult. Az engedélyeztetési eljárások, az e vonatkozásban megmutatkozó sajnálatos késlekedések ellenére a munka elkészült.

Amit pedig szemeinkkel látunk, az – gondolom – önmagáért beszél.

Hálát adok Istennek – Veletek együtt, Testvéreim – azért, ami megtörténhetett itt nálunk. Ez a hálaadás csordult ki a felszentelő imádságomból és – gondolom – egyértelműen ez csordul ki mindannyiunk szívéből.

3

Most pedig, e „hivatalos" beszámoló keretében, legyen szabad nekem a Szentgáli Református Egyházközség Elnöksége, Presbitériuma és egész közössége s nem utolsó sorban a magam nevében köszönetet mondani innen a messzi távolból dr. Tamás Dénesné nagytiszteletű asszonynak, a Hitvestársa hagyatékát ilyen, a testamentumhoz híven, hűségesen kezelni tudó szándékáért. Köszönetet mondok Pák András restaurátor művész úrnak és Csapatának a gyönyörű munkáért. A munkafolyamatok során páran szemlélhettük itteni munkájukat. Azt a hatalmas munkát, amit a műteremben végeztek el, nem volt lehetőségünk követni. Viszont egyedül voltam a Szószékkel szembeni padsorban a leszereléskor, amikor azért imádkoztam: ne legyen baj, ne történjék tragédia. Mert úgy éreztem: elméreteztük a leveendő műtárgy tömegét (a legnagyobb elem 80 kilogramm). Tragédia nem történt – hála Istennek – de a hirtelen meginduló műtárgy a fémállványt elhajlította. Aztán a hatalmas műtermi munka után jött a visszahelyezés. Akkor már hárman imádkoztunk: ne történjék baj! És nem történt baj. Hanem minden forgatókönyv szerűen történt. Az állványzatról zökkenőmentesen borították rá a két tartó gerendára a monstrumot. Aztán innentől fogva már ment minden, mint a karikacsapás. Itt látható az eredménye.

Tisztelettel megköszönöm mindenkinek, Aki bármit is tett ennek a hatalmas teljesítménynek az elérése érdekében. Úgylegyen! Ámen!

Soli Deo Gloria!

Nagy Lajos szentgáli lelkipásztor

A RESTAURÁLT SZÓSZÉK- KORONA ÉS HÁTFAL FELSZENTELÉSE ÉS MEGÁLDÁSA

Szentgálon, 2014. április 13-án, Virágvasárnap délelőtt 10 órakor

Soli Deo Gloria!

Nagy Lajos szentgáli lelkipásztor

Kegyelmes Istenünk, „...Aki vagy, és Aki voltál és Aki eljövendő..." (Jelenések 1:8) – Hozzád száll hálaadó imádságunk. Történelem Ura, hatalmas Istenünk, Szentháromság, egy, örök és igaz Isten! Hálát adunk Neked azért, hogy a történelem viharaiban mindmáig megőrízted ezt a szószéket, amely világító fáklyaként szolgált és hirdette dicsőségedet bajban, küzdelemben, örömben és bánatban, sorsfordító történelmi pillanatokban, mind a mai napig. Köszönjük, hogy ha a tiszteletreméltó Elődeink erőik megfogyatkozása miatt nem tudtak lépéseket tenni e tündökletesen szép és gyönyörűséges, kiemelt műemlék méltó megóvása érdekében, nekünk, e mostani generációnak jutott a megtisztelő feladat, hogy átmentsük azt az utánunk következő századoknak. Köszönjük, hogy az áldott emlékezetű dr. Tamás Dénes esperes- nagytiszteletű úr személyében adtál egy olyan támogató Testvért a Szentgáli Szentegyháznak, Aki a történelem vészterhes pillanataiban, ez általa szeretett tájakat kényszerűségből messze mögötte hagyván, még mielőtt a messzi idegenben eltávozott volna e földi árnyékvilágból, testamentumot hagyott Övéire így:

2

Isten kegyelméből megszerzett anyagi javai fordíttassanak a Szülőfalu, Szentgál református szószékének méltó restaurálására!

Urunk! Jelentjük Neked mélységes tisztelettel: nemcsak az Örökhagyó Családja, de mi is teljesítettük a testamentumot! Hogy pedig bennünket, ezt a mostani generációt abba a helyzetbe hoztad, hogy ezt megtehettük, ezért legyen áldott a Te háromszor szent neved.

Látod, Urunk, egy részét tudtuk most csak elvégeztetni a nagy munkának. De legyen ez most nekünk jel, hogy Nálad nélkül semmit sem tehetünk, viszont neved segítségül hívásával sok mindent megtehetünk. Legyen az utánunk következők szent feladata a folytatás, hogy egykor, valamikor majd teljes gyönyörűségében ragyogjon a szentgáli szószék s hirdesse nagy neved dicséretét.

Valakik egykoron, réges-régen ezt a zsoltáros imádságot írták – Uram – ennek a szószéknek a most restaurált koronája fölé, nagyon találóan, hogy „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága." (Zsoltárok 119:105) Ezt kérjük, hogy ez így legyen ma is! Ámen!

3

Most azért tehát, a Szentháromság egy örök igaz Isten nevében és Magyar Református Keresztyén Egyházunk képviseletében, én, mint az én Uramnak, a Megváltó Jézus Krisztusnak méltatlan bár, de elhívott szolgája, a Szentgáli Szent Gyülekezet lelkipásztoraként megáldom e szószéket.

Legyen áldott e szószék, küldetése betöltésében, az örökkévaló isteni Ige hirdetésében, az élet szebbé, jobbá s boldogabbá tételében, az Isten- és emberközi kapcsolatok ápolásában, nemzeti- és keresztyén önazonosság tudatunk erősítésében. Legyen áldott, mint hű társa e Gyülekezet és e kedves falu lakóinak, jó ügyekért, jó akarattal való fáradozásaikban, küzdelmeikben. Legyen kísérője gyámolítója, bátorítója mindazok hitvalló magyarság-tudata erősítésének, akik naponként segítségül hívják dolgaikban az Úr nevét. Áldja meg e szószéket maga az Atya Isten, tegye erőt sugározóvá maga a Fiú Isten és szentelje meg maga a Szentlélek Úr Isten – itt az időben és az örökkévalóságban, most és mindörökkön örökké! Ámen!