Veszprémi Református Egyházmegye

Barth Károly év: 2019.

2019-09-11 14:40:56 / Szerkesztő

Barth Károly év: 2019.

A Református Világszövetség, a svájci, a német református, protestáns egyházak Barth évnek nyilvánították 2019-et.

Erre az alkalomra készült egy Barth életét, munkáját bemutató vándorkiállítás sok képpel, magyarázó szöveggel. A négynyelvű kiállítás címe: Svájci! Külföldi! Lázító! Béke-bontó! Bemutatja a vidám és komoly, vitatható, nem köznapi, a nagyszerű teológus Barth Károlyt, a 9000 oldalas Egyházi Dogmatika (KD) szerzőjét.

Az említett egyházak és szervezetek kiadtak egyidejűleg egy 70 oldalas Téma Magazint is Barth Károly megismertetésére.

A jubileumi 2019. év indoka: 100 éve 1919-ben jelent meg a Római levél magyarázata első kiadása. Ebben a Kommentárban addig soha nem hallottan fogalmazza meg Barth Isten kilétét. Ő „Az Egészen Más" Isten, akivel az ember nem rendelkezik, de ez az Isten mégis ember-barát.

A másik indoka a jubileumi évnek a Tambach-i előadás (D), amelyet 1919. szeptember 25-én tartott: A keresztyén ember a társadalomban címmel.

Úgy gondolom, hogy mi, magyar reformátusok, kiknek díszdoktora is - tisztelegjünk emlékének - egy az említett Magazinban megjelent, 1959-es, református templomról adott nyilatkozata összefoglaló fordításával.

A REFORMÁTUS TEMPLOMÉPÜLET - BELÜLRŐL KÜLÖNÖSEN - LEGYEN MÉLTÓ ÉS SZÉP.

1., Református templom látványában a központiság elvét, a félkörépítményt egy nyilvánvaló központtal, tartom helyesnek, ideálisnak.

A templombelső feladata az, hogy láthatóvá tegye az imádságra is összegyűlt embereknek, hogy ezen a helyen, itt, az Isten Igéjének hirdetése van a központban.

Remélem, hogy ez a forma a jövőben el fog terjedni.

2., A belső tér kialakítás kérdése megoldásának azt tartom, hogy ott legyen felállítva egy markáns fából készült, kicsit magasított asztal. Ez az asztal nyilvánvalóan különbözzön, ne hasonlítson a templomi oltárépítményre.

Az asztalon legyen egy elmozdítható olvasó-pult. Ez az asztal egyszerre lesz, legyen egy prédikáló hely, úrvacsora asztal és vegye át a keresztelőkút szerepét is.

A szószék, az úrvacsora asztal, a keresztelőkút elválasztása, minden lehetséges variációban, csak összezavar. Ezek elválasztása teológiailag sem indokolható meg.

3., Az orgona, az énekkar nem kell, hogy a gyülekezet látóterében legyen. Ezek (orgona, énekkar) nem egyértelműen szívesen látott és alapjában nélkülözhető „szereplői" az istentiszteletnek. (Beiwerk)

4., Képi és jelképes ábrázolásnak a protestáns (ref) templomtérben sehol nincs helye.

Ezek is csak megzavarhatnak és elvonhatják a figyelmet. Jézus személyéhez, tettéhez és művéhez csak az imádságban, prédikációban, keresztelésben, úrvacsorában, azaz az istentisztelet szorosan vett fogalmában, mindenekelőtt a mindennapokban cselekvő gyülekezet maga illik, sem a kép, sem a jelkép! (A jelenlévő gyülekezet a legszebb: „freskó".)

Az ajtók, falak, ablakok formája mérete és színe, továbbá a helység ülőalkalmatossága (székek) tanácsos, hogy szakami jó minőségükkel, minden idegen hozzáadástól mentesen szolgálják az imádatban az ige üzenetére figyelő jelenlévőket. Ha ezt a koncentrációt szolgálja a berendezés, a formák és a színek, úgy méltó és szép is a templom.

id. Tislér Géza

Csopak